stars

szeretnék a csillagok közé emelkedni. nem, most nem a csillag születikre vagy a megasztárra gondoltam, hanem a létező csillagokra, amelyek nap mint nap ott vannak az orrunk előtt, miután a nap lenyugszik. egyszerűen imádom őket és minden túlzás nélkül mondom, hogy órákig tudnám bámulni a csillagos eget. annyira valós és mégis annyira felfoghatatlan az egész. olyan messze vannak de mégis, ha kinyújtod a karjaidat, úgy érzed, hogy máris megérinted egyiket vagy másikat. én is ezt szeretném; mellettük suhanni és a karommal éppenhogy súrolni őket.

a hullócsillagok pedig kikészítenek. régi közhely, hogy kívánhatsz valamit, ha hullócsillagot látsz. persze mindig betartom, de túl szép lenne, ha ez is igaz lenne.

tudom, hogy mindig rakok képet is, de most valahogy ez kimarad. sokáig kerestem a megfelelő képet, de azt hiszem, hogy a csillagos eget mindenki máshogy látja. mindenkinek máshogy kell látnia :)

a tegnap este pedig pont egy csillagos-ég-alatt-nosztalgiázós-elmélkedős este volt. imádtam és téged is imádlak N. egy év hosszú idő mégis olyan mintha tegnap történt volna. hiányoznak a maki fejükkel :) de így kellett lennie, hiszem, hogy így volt megírva.